| |

III. fordítástechnikai megjegyzések

1. A megoldatlan szaknyelvi problémák sok gondot okoznak a fordítóknak. Olykor homonímiákkal jelölünk tartalmukban nagymértékben különböző szakmai tartal­makat. A botanikus számára pl. szörnyű élmény, amikor a botanika jól körülhatárolt termésfogalma mellett (termésnek a virág termőjéből keletkezett, a magvak védelmét szolgáló szervet tekintjük) olyan képtelennek ható szóösszetételt hall, mint a gyökértermés. Miért ne lehetne ez utóbbit gyökérhozamnak nevezni? német fordítás pesterzsébet

Példa: Hasonló a magban levő embrió fejlődésnek indulását kifejező csírázás szó is; itt is nehéz elfogadni, ha ugyanezt a kifejezést a spórák kihajtására is alkalmazzák. hiteles német fordítás 18 ker

Néhány külföldi szaknyelvi kifejezésnek nem alakult még ki a magyar nyelvű meg­felelője, ezért az egységes alak helyett többféle fordítási változata létezik, vagy analóg magyar kifejezést alkalmaznak, vitatott tartalommal. német műszaki fordító kispest

Példák: wetland – vizes terület / vizes élőhely / vizes tájék / nedves vidék / nedves terület / bővizű tartomány / mocsár; bycatch – mellékfogás / szeméthal / gyom­hal / vakfogás. német jogi fordító pesterzsébet

2. Minden szaknyelv nagyszámú szakszót vesz át más nyelvekből. Különösen a görögnek és a latinnak volt nagy hatása egykor valamennyi nyelv szakszókincsére, ma viszont már az angol szavak inváziója okoz komoly problémát minden nyelvben. fordítóiroda kispest Izgalmas kérdés, és a szakma művelőin, a szakfordítókon is múlik, mennyire képesek az idegen szakszavakat a saját nyelvbe beolvasztani, annak olyan integráns részévé tenni, amelyről egy idő után – első látásra – talán nem is tűnik fel, hogy idegenből származott. Ettől az átsajátításról nagymértékben függ, hogy egy nyelv megtartja–e viszonylagos önállóságát, kompaktságát, ősi tulajdonságait, vagy, föladva azokat, egyre közelít a forrásnyelvhez. Ha egy lefordítandó szónak nem találunk alkalmas magyar megfelelőt, német fordítás xviii. kerület akkor az első lépes az kell, hogy legyen, hogy helyesírásunkhoz német IT fordítás igazítsuk azt, a magyar nyelvre jellemző végződése legyen, könnyen hozzáragaszthassuk a nyelvünkre oly jellemző elő– és utótagjainkat, a magán– és mássalhangzók milyensége, egymás után következése és aránya megfeleljen a magyarra jellemzőnek; stb.

Példák: Bemutatjuk, ferencváros angol fordítás hogyan hat nyelvünkre az angol szaknyelv, illetve hogyan hasonul meg a magyar szaknyelvalkotó, ha döntenie kell, melyiket fogadja el az elődei által alkalmazott fordításokból. Az angol szakmai nyelvben plasztidnak (plastid) neveznek számos pigmenttartalmú, mindenekelőtt növényekben megtalálható sejtalkotót (magyarul színtesteket), melyek szerepe leginkább a szerves anyagok képzésével (pl. a fotoszintézissel) vagy ezen anyagok raktározásával van kapcsolatban. Az angol plastid a görög plastisból ered, ami a plastes nőnemű alakja. Megformál, képlékennyé tesz, dagaszt a jelentése. Ugyanebből a szóból származik a plasztikus kifejezés is. hivatalos angol fordítás kőbánya A plastid összefoglaló név ellenére az angol, nem éppen következetesen, az egyes színtesttípusok megjelölésekor az –id, illetve az –is végződést elhagyja, és a chloroplast, a chromoplast, a leucoplast, az amyloplast, az elaioplast, a proteinoplast stb. kifejezéseket használja. Ugyanakkor meghagyja az –id végződést a proplastid elnevezésben. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az angol szaknyelvben olyan anatómiai alkotók angol jogi fordító ár ft nevei is –platt végződést kapnak, amelyekre nem jellemző a pigmenttartalmuk, de valamilyen tekintetben bizonyára mind plasztikusaknak tekinthetők. Ilyenek az apoplast, az ectoplast, a phragmoplast, a protoplast, a symplast (ritkábban használt, de elvileg helyesebb a synplast alak), valamint a tonoplast. A színtestek (plastid) inkább csak azért tekinthetők plasztikusaknak, mert egymásba átalakulhatnak. Az angol nyelv ezen bizonytalansága a magyarban is jelentkezik. Legelterjedtebb a plastid plasztisszá, a proplastid proplasztisszá fordítása, de – valószínűleg angol hatásra – a plasztid és a proplasztid kifejezések is előfordulnak a hazai szakszövegekben. Az apoplaszt, a fragmoplaszt, a protoplaszt, a szimplaszt, valamint a tonoplaszt szavak alakjukban változatlan fordításai angol megfelelőiknek. A plasztikok egyes típusai azonban az elterjedtebb és talán indokoltabb –tisz végződés mellett gyakran jelennek meg a szakszövegekben –plaszt hungarian english translation district 9 rates eur végződéssel. A kloroplasztisz, a kromoplasztisz, az amiloplasztisz stb. mellett tehát találkozhatunk kloroplaszt, kromoplaszt, amiloplaszt megjelöléssel is. Vajon melyik végződés győz a jövő nyelvi küzdelmében? Látszólag jelentéktelen problémáról van itt szó. Kihatását tekintve azonban talán mégsem az. Az előbbi végződés nyilvánvalóan a korábbi görög–latin műveltségű, az utóbbi pedig az angolul tudó fordítóktól származott. Ha minden technical translation hungarian budapest eszközzel a modern, globalizált világhoz akarunk igazodni, az utóbbit kellene választanunk. Ha viszont a nyelvünkre ma már korántsem veszélyes ókori nyelvekhez nyúlunk vissza, többet őrzünk meg nyelvünk önállóságából.

3. A magyar szakmai nyelv csodálatos abban a tekintetben is, hogy még azt is jelzi, melyik görög betűből származik a magyarban k–ként ejtett hang. Ha kappa szerepelt a görög szóban, k–nak írjuk át; ha pedig chi, ch-val jelöljük a magyar helyesírásban. Ez alól kivételek azok a szakszavak, amelyeket a nyelvészek már meghonosodottnak tekintenek (ilyen pl. a klorofill, a kloroplasztisz). Továbbra is ch–val írjuk viszont a legal translation hungarian klorenchimát, a szklerenchimát, a kollenchimát stb.

4. Ne alkalmazzunk idegen szavakat, ha megfelelő magyar nyelvű kifejezés áll rendelkezésünkre a szaknyelvben.

Példák: predation – predáció – zsákmányszerzés / zsákmányolás / ragadozás; disturbance – diszturbancia – zavarás / bolygatottság; kompetíció – verseny / versengés / küzdelem / vetélkedés; abundance – abundancia – egyedsűrűség

5. A szakfordító számára komoly gondot jelent az egyezmények, a külföldi vagy nemzetközi szervezetek és intézmények neveinek fordítása.

Példák: Ha föllapozzuk a Környezetvédelmi lexikont, hamar rátalálhatunk fordítási furcsaságokra. Szerepel benne pl. Európai Táj Egyezmény, Energia Karta Egyezmény, Ember és Bioszféra program, Globális Lefolyás Adatközpont, de éppen globális invazív faj program is. Azon túl, hogy némelyiket egy nagyon szűk szakmai körön kívül bizonyára senki sem tudja értelmezni, nem tűnik ki semmilyen egyeztetési törekvés a megalkotásukban, és nem felelnek meg szinte semmilyen magyar helyesírási szabálynak. Mit kezdjünk pl. a Globális Lefolyás Adatközponttal? Ha mondjuk Globális Eróziós Adatközpont lenne, rögtön tudnánk, mit jelent. A Vízlefolyások Globális Adatközpontját is megértenénk. De ki hallott már globális lefolyásról? Egy ilyen szóösszetétel legfeljebb bizonyos események globális lefolyása esetében lenne értelmezhető, a víz nyilvánvalóan nem globálisan folyik le. Ehhez a bakihoz hasonlót követtek el azok, akik a „Hajdúszoboszlón megrendezett vetőmagtermesztők tanácskozása” címmel adtak ki egy konferenciakiadványt.

6. A nyomtatásban már olvasható fordításokban is sok a bizonytalanság a szervezetek, az intézmények és a nemzetközi egyezmények nevében és azok helyesírásában. Ilyenkor a fordítónak kell kialakítania és javasolnia egy elfogadhatóbb alakot (például a megbízónak szánt jegyzeteiben).

Példák. Convention on Biological Diversity – Biológiai sokféleség Egyezmény (a hivatalos magyar fordítás!) / Biológiai Sokféleség Egyezmény / a biológiai sokféleségről szóló egyezmény / a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény / Biodiverzitás Egyezmény / Biológiai sokféleség–egyezmény / javasolható alak: Egyezmény a biológiai sokféleségről; Kyoto Protocol – Kyotói Jegyzőkönyv (a hivatalos magyar fordítás!) / Kyotói Egyezmény / Kyotói Jegyzőkönyv / Kyotói Protokoll / Kiotói Egyezmény / kiotói Megállapodás / kiotói Protokoll / javasolható alak: Kiotói Jegyzőkönyv.

Handelt es sich bei der in übersetzung ungarisch preis eur Rede stehenden Übersetzung um eine vollständige, bezeichnen wir sie vielleicht als eine 4^itR zen'yaku oder eine TCHR kan’yaku. Eine Erstübersetzung ist eine ® »R shoyaku. Eine Rückübersetzung ist eine wR kaiyaku, und nR shitt ’yaku ist die Neuübersetzung, die eine alte Übersetzung oder IR SR kyü ayku ablöst. Eine Übersetzung einer Übersetzung ist eine I(HR jüyaku. Eine Standardübersetzung, die aller Wahrscheinlichkeit nach nicht durch eine neue abgelöst werden wird, ist eine AEHR teiyaku; unangefochten bleiben dürfte wohl auch eine 4A ÜR meiyäku oder »gerühmte Übersetzung«. Spricht ein gefeierter Übersetzer beglaubigte ungarisch übersetzung 10. bezirküber die von ihm vorgelegte Arbeit, tut er sie vielleicht als JHJ itR seisuyaku ab. als »unbeholfene Übersetzung«, »meine« eben: was man wiederum nicht mit einer wirklich schlechten Übersetzung verwechseln darf, die als l&flR dayaku oder als 3§iiR akuyaku geschmäht wird. Eine Ko- Übersetzung ist eine Ä HR k\ö yaku oder eine          nR gö yaku: eine Rohübersetzung, eine h wR shitayaku,

kann durch eine »Kontrollübersetzung« oder ^LilR kan 'yaku aufpoliert werden, ohne dass daraus gleich eine kyö yaku oder gö yaku wird. Übersetzungen werden auch je nach ihrem Herangehen an das Original verschieden bezeichnet: Es kann sich ungarisch technische übersetzung 19. bezirk um eine Dt nR chokuyaku (wörtlich: »direkte Übersetzung«) handeln, eine ^DMER chikugoyaku (Wort-for-Wort-Übersetzung)., eine .SnR iyaku (»sinngemäße Übersetzung«), eine 3R taiyaku (zweisprachig auf gegenüberliegenden Seiten präsentierte Übersetzung) oder auch - so im Falle von Übersetzungen der Werke von Sidney Sheldon, Danielle Steel. John Grisham und anderen populären ungarisch rechtsübersetzung amerikanischen Schriftstellern-um*2iw\ chöyaku (»Übersetzungen, die noch besser sind als die Originale«, ein eingetragenes Markenzeichen der Erfinder dieser Gruppe, der Academy Press).1

Das Deutsche verfügt über ein breites Spektrum von Namen für die verschiedenen Arten von Blumen: Den Zusammenhang zwischen »Tulpe« und »Blume« etwa kann man dadurch verdeutlichen, dass man »Blume« als Hyperonym und »Tulpe« zusammen mit »Rose«, »Hortensie«, »Kamelie« etc. als Hyponyme des Begriffs »Blume« bezeichnet. »Hyperonym« und »Hyponym« bezeichnen Zusammenhänge zwischen Wörtern einer Sprache und nicht botanische (oder andere) Zusammenhänge zwischen den von ihnen bezeichneten Dingen. Anders als das ungarisch übersetzerJapanische, dem ein Hyperonym für die vielen verschiedenen Namen fehlt, die es für Übersetzungen hat, besitzen das Deutsche oder das Englische zwar dieses Hyperonym. sie haben aber keine vergleichbare Palette von Hyponymen zu bieten. Aber schon mit der Bauform einer solchen Behauptung geraten wir in ein gefährliches Fahrwasser. Sie setzt nämlich Deutsch oder Englisch als die »maßgebliche« oder die »denkende Sprache«, ungarisch deutsch übersetzungsbüro weil nur sie den Oberbegriff bereithält und Neuprägungen, die den Simi der japanischen Begriffe wiedergeben, mühelos aufnehmen könnte - »hinaufübersetzen«, »hinabübersetzen«,beglaubigte ungarisch übersetzung 18. bezirk »neuübersetzen«, »rückübersetzen« »mitübersetzen« und so weiter. Weniger klar hingegen ist, wie wir das Abstraktum ungarisch IT dolmetscher oder den Allgemeinbegriff »Übersetzen« ins Japanische übersetzen sollen, und das könnte uns zu der Annahme verleiten, das Japanische sei gerade in dem Punkt unzulänglich, in dem es reicher ist als das Englische, Deutsche oder Französische.

In der Praxis verfügen japanische Sprecher aber durchaus über die Möglichkeit, denungarisch übersetzung xviii. bezirk englischen Begriff »translation« ins Japanische zu übersetzen. Zu dem Zweck wird in japanischen Übersetzungen englischsprachiger Literatur zur Komparatistik und Übersetzungstheorie das Wort hon ’vaku benutzt, ebenso im Verlagswesen und im internationalen Buchhandel. Mit diesem begrenzten Einsatzgebiet deckt es die Bandbreite des Worts »Übersetzung« allerdings nicht ab. Hon'yakn bezeichnet district 19 translation agency Übersetzungen aus anderen (nicht-japanischen) Sprachen ins Japanische (oder vice versa), manchmal im engeren Sinne Übersetzungen aus Europa oder den Vereinigten Staaten, nicht jedoch den Großteil dessen, was »Übersetzen« noch bedeutet. »Wer«, so der Professor für japanische Literatur Michael Emmerich, »wie ich versucht. >Übersetzung< mit dem Wort hon’raku wiederzugeben, erzeugt... genau genommen hungarian software-localization

eine Übersetzung der Art, die man im Japanischen als HSÜK goyaku oder >Falschübersetzung< bezeichnet.« Der japanische Begriff hon yaku wird eher der Sphäre der Kunst zugerechnet, wohingegen der Begriff »Übersetzung« nach unserer Auffassung ein allgemeiner Begriff für etwas offenkundig Reales ist.

| | | | |

BACK